Interjú Decsi Krisztinával

- Én 2002. április elseje óta dolgozom a könyvtárban és abban az évben végeztem a Tanítóképzőn könyvtár szakon itt Kaposváron.

- Szerintem ez nem fog mostanában úgy megvalósulni, ahogy ez oda le van írva. Főként az anyagi források hiánya miatt. Próbáltunk mi is beszerezni különböző dokumentumokat, van néhány CD – ROM – unk, DVD – nk. A CD – ROM – okat nem igazán tudják a gyerekek használni, nem is nagyon keresik, mert csak egy számítógépet használhatnak itt a könyvtárban. Inkább az interneten keresik ezeket az ismereteket, forrásokat. Annyira azokat nem használják. A DVD lemezeket meg órákon esetleg. Meg kell, hogy mondjam: nálunk a nyomtatott könyvnek még nagyobb sikere van, mint az audiovizuális dokumentumoknak. De ahhoz, hogy az említett célok megvalósuljanak, nem elég az, hogy ezek meglegyenek. Véleményem szerint ahhoz egy nagy szemléletváltásra lenne szükség, amitől nem csak a mi könyvtárunk, hanem egész Magyarország távol áll.

- Ez így igaz. Jó nagy tartós tankönyvmennyiségünk van, mely folyamatosan gyarapodik. Ezt tudjuk még. Nyilván erre minden évben van egy keret a gyerekek után, meg van határozva, hogy mennyi pénz és azt muszáj erre fordítanunk. Tehát nincs olyan, hogy azt másra költöm. Ezzel tudunk tulajdonképpen jelen pillanatban gyarapítani. Természetesen ez vonatkozik a kötelező irodalomra is, nem csak azt értjük tankönyv alatt, amit az órán használnak, hanem kötelező irodalmat és minden olyan anyagot lehet vásárolni, amely a diákoknak szükséges az órához, illetve segíti őket.

- Ez megfelel. Bár azt el kell mondanom, hogy sok digitális hordozó (DVD, videó kazetta) használatára csak a stúdióban tudunk lehetőséget biztosítani. 

- Igen! A lehetőségekhez mérten minden megteszünk annak érdekében, hogy az iskola tanulói és dolgozói is hozzájuthassanak a friss információkhoz. Több folyóirat (10-15) is van amelyik rendszeresen jár a könyvtárba. Ilyen például a Szivárvány, Rubicon, National Geogrphic, 168 óra. És a naprakész információszükségletek kielégítése érdekében napilapok is járnak a könyvtárba.

- Sokszorosításra és másolásra van lehetőség, de nem a könyvtárunkban, hanem az iskolán belül. Videó és hangfelvétel? Ennek nem felelünk meg, úgy gondolom. Ehhez nincsenek meg a megfelelő eszközök. Másolni, sokszorosítani lehet, de ahhoz is külön engedélyt kell kérni és csak azokon a kollegákon keresztül, akik a fénymásolásért felelősek.  

- Ez takarja a valóságot. Amire a gimnáziumban és az általános iskolában szükség van szakirodalomra, azok megvannak. A tanárok is rendszeresen keresgélnek, főként szaktárgyukkal kapcsolatos ismereteket. 

- Ez egyértelműen igen! A Szikla integrált rendszer segítségével rendszerezzük az állományt és a visszakeresés is egyszerű..

- Igen. Szerencsére még elég frissek az ismeretein, így ez nem esik nehezemre. Tudom mit hol keressek.  A könyvtári rendszer szolgáltatásai közül főként a közös adatbázisokat, katalógusokat használom.

- Amire szükségünk van, azokat használjuk, de nyílván nekünk azért kevésbé fontosak ezek, mint egy nagyobb könyvtárnak, vagy szakkönyvtárnak, de használjuk.

- Ez így van, de szeretném, ha ez még jobban így lenne. Finoman fogalmazva. Nálunk mondjuk nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek is önállóan keressék meg a könyvtárat. De ennél nagyobb hangsúlyt is lehetne fektetni. Gyakran vagyok jelen a szülői értekezleteken, ott válaszolok az adódó kérdésekre. A tantestület rendszeresen kikéri a véleményemet, meghallgatják kéréseimet és segítenek a könyvtárhasználati órák megtartásában is.

- Igen. Szerencsére ezt az iskola elég komolyan veszi. Ahogy az előzőekben is említettem a tantestület elég rugalmas ami a könyvtárhasználati órákat tekinti. Előre tudom az időpontokat, így van lehetőségem felkészülni. Ha rajtam múlna egyre több és több ilyen jellegű foglalkozást tartanék, Jó lenne ha beépülne az iskola tantervébe.

- Az iskola demokratikus fóruma, nyitott kommunikációs csatornája, mely lehetőséget nyújt különböző könyvtári programok megszervezésére. Szociális szerepe fontos a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken, népességi körzetekben

- Ez így igaz. Bár Kaposvár nem számít szociálisan hátrányos helyzetűnek, de adott körülmények között ez igaz lehet.

- A legnagyobb hangsúlyt? Az utóbbi fél évben én inkább a kisgyerekeknek rendeltem több könyvet. Nyilván a középiskolásoknak, pedagógusoknak is van szüksége könyvekre, próbálunk minden igényt kielégíteni. Azért a kicsiknek rendeltünk valamivel többet, mert főleg az első osztályosoknál figyelni kell arra, hogy nagybetűs legyen, sok kép legyen benne, meg ehhez hasonlók és úgy éreztem, hogy nekik valamivel kevesebb könyv áll a rendelkezésükre. Újak pedig nem nagyon voltak, ezért többet kértünk nekik. Ugyanakkor ismeretterjesztő könyveket szereztünk be, vannak favorit témák, amiket visznek, jellemzően a fiúknál a sport, a lányoknál a kutyás – macskás könyvek, vagy a serdülő korosztályban nagy sikere van boncolgató, felvilágosító könyveknek. Aztán a gimiseknél az érettségivel kapcsolatos könyvek, most a kétszintű érettségi miatt új könyveket adnak ki, ezekből vásároltunk nagyon sokat. A kötelező irodalmat folyamatosan fejlesztjük, illetve a kézikönyvtárunkat is.

- Vannak, igen! Nem olyan nagyon sok, általában ajándékba kaptuk őket. Van angol, német, francia és a skandináv nyelvekből néhány. Legfőképpen finn nyelvűek, mert nálunk második nyelvként finn nyelvet is oktatnak.  

- A könyvtári állomány kölcsönzése természetesen alapvető. Egyéni és csoportos helybenhasználatra is van lehetőség. Egyénire akár a itt a kölcsönzőtérben is, ha nagyobb csoport érkezik, akkor pedig ott a külön olvasóterem. A tájékoztató és olvasószolgálat következik az eddigiekből. A tartós tankönyvekkel kapcsolatos teendők teljes mértékben megvalósulnak, mint ahogy már beszéltük is.

- Az önálló ismeretszerzésre nevelésről is volt már szó…

- Igen! Önálló ismeretszerzésre, könyvtárhasználatra, olvasásra nevelés csoportos és egyéni formáinak biztosítása. Ezt is igyekszünk megvalósítani. Reméljük jó úton járunk. Könyvtárhasználati órákat tartunk az ötödikeseknek minden évben, az egy több órából álló folyamat, és az alsósok pedig minden évben, minden évfolyamon szoktak kérni, hogy tartsunk egy – egy órát. Meg a gimiseknél is akad felkérés. Ezen belül nyilván próbáljuk úgy alakítani a dolgokat, hogy rá tudjuk vezetni őket arra a felismerésre, hogy jó ide bejönni. De ahhoz képest, hogy törvény írja elő, tantervekben benne van,hogy az informatika oktatással párban, minden évben kellene tartani könyvtárhasználati órát, ehhez képest azt tapasztalom, hogy ez nagyon kevés helyen valósul meg. Ha ezt az oldalát nézem, akkor ez nem valósul meg úgy, ahogy azt el lehetne várni. Van számítógép a könyvtárban. Ezt használhatják a gyerekek. De ha levelező programokat, vagy különböző közösségi portálokat – gondolok itt az IWIW-re, Myvip-re, stb. – akarnának felkeresni, azt nem szívesen engednénk. Arra ott van a két informatika termünk. De ha olyan anyagra van szükségük, amit nyomtatni kell például, akkor mindig ide szoktak jönni.

- Hát szerintem ez meg van. Ott van az olvasóterem, ami majdnem másfél teremnyi, akkor lenn van egy terem, ami a raktár, van ez a kölcsönző rész, és lenn vagy még egy helyiség, ahol a régebbi folyóiratokat tároljuk. Tehát van elegendő terünk. A többi térnek is igyekszünk helyet biztosítani. A stúdió azonban nem nálunk van. Az egy földszinti teremben van, mert az iskolában drámatagozat is van, ezért a megfelelő technikai felszereltséggel rendelkeznünk kell, de azt gondolom, hogy alapvetően megvan minden. Szerintem jól felszerelt, jól elrendezett a könyvtár. És nem utolsó sorban jól megközelítető helyen van. Tulajdonképpen az iskola közepén. Mondatni az iskola szíve! Korábban lent volt, pont ez alatt, csak akkor még jóval kisebb helyiséggel.

Ahogy ezt a táblázatot nézem akármennyire is azt gondoltam, hogy nagy ez a könyvtár, az elvárt területtel mégsem ér fel. Körül-belül 500 diák jár ide. A 20000 kötet elhelyezése kicsit kevesebb helyen történik, mint az elvárt. Csoportos foglalkozásra egy közel 50 négyzetméteres olvasóterem áll rendelkezésre, ez tehát eléri a szakirodalom által említett 40 négyzetmétert. A raktár is eléri a 30 négyzetmétert, de így is nagyon zsúfolt. Ketten vagyunk a könyvtárban, de biztos, hogy nincs 25 négyzetméteres munkaterünk. Külön pedagógiai műhellyel és szociális helyiséggel pedig nem rendelkezünk. A könyvtár összterülete pedig talán a 200 fős középiskoláénak felel meg, ami belegondolva igencsak nagy lemaradás.

- Siralmasnak! Nem találok olyan pályázatot – nem tudom, hogy egyáltalán van-e – amivel állományt lehet gyarapítani, és az anyagi lehetőségek is egyre rosszabbak. De nem csak a mi iskolánkban, hanem azt gondolom mindenhol. Egyre kevesebb pénzt fordítanak a könyvtárakra, mivel ugye nincs pénz, így onnét vesznek el, ahonnét lehet. Működni biztosan működni fog. Amíg az iskola működik, addig a könyvtár is fog. De hogy fejleszteni, hogyan fogunk tudni, az a jövő kérdése.

Interjú Hoholka Gáborral

- A könyvtárban dolgozom 3 éve és itt, a Kaposvári Egyetemen szereztem könyvtárosi diplomát.

- Könyvtáros – tanárként. Tehát tanítok is történelmet és irodalmat. A heti óraszámom 12 – 14 óra, plusz a könyvtárosi teendőkre rendelkezésre áll még 9 – 10 órám.

- Mint említetted a szakirodalom 500 fős iskolai könyvtár esetén minimum 380 féle dokumentummal kell, hogy gyarapodjon évente. Ez azt mutatja, hogy a szakirodalmi elvárásoknak még arányaiban sem (kb.300 tanuló) tud megfelelni ez a könyvtár. Sem könyvekből, sem pedig egyéb dokumentumokból nem érjük el éves szinten az elvárt számokat. Folyóiratszámunk pedig nagyon kevés. Tartós tankönyvet beszerzünk évente 30 félét, de a 300-as példányszámot nem tudjuk teljesíteni. A házi és ajánlott olvasmányok terén rendelkezünk 100 különbözővel, a munkaeszközként használt olvasmányok és a pedagógiai gyűjtemény viszont nem haladja meg a kívánt 400-as,illetve 750-es számot. A dokumentumtípusok féleségen belüli arány nagyságrendileg megfelel a szakirodalmi elvárásoknak, te ténylegesen alacsonyabb számokkal. Nem nyomtatott dokumentummal alig a felével rendelkezünk (500-550).  

- Ez már csak részben igaz. Két folyóirat jár jelen pillanatban: a Rubicon történelmi folyóirat és az IPM. Valamint én a saját otthoni könyvtáramból, ugyanis nekünk jár a PC World és a História, szoktam behozni a gyerekek számára. Próbálkoztunk különböző napilapokkal is, de azokra nagyon csekély volt az érdeklődés, így lemondtuk. A többi újság, folyóirat, ami ezen a kis polcon van a többi nevelőtől kapott, általuk olvasott lapokból gyűlt össze. Szóval nem a könyvtár rendszeres példánya. Sajnos. Megint csak a szűkösség miatt.

- Ez teljes mértékben így van. Sőt! Nézd csak meg, egy igazán modern, digitális nyomtató – szkennelő – fénymásoló berendezésünk van. Lízingeljük.

- Hát a szakirodalmit részben. Próbáljuk fejleszteni, amennyiben ezt a szűkös keretünk – mindig erre a szűkös keretre térek vissza – lehetővé teszi. Ugye a kompetencia alapú oktatás átalakítása miatt sokkal több szakirodalmi könyvet kellene gyűjtenünk, mint amennyivel rendelkezünk. Gondolok itt pedagógiai, pszichológiai, neveléselméleti könyvekre.

- Ez végül is megvan. Vonalkódos rendszerünk van, a Szirén integrált rendszert használjuk. Ennek eleget teszünk.

- Interneten nem vagyunk elérhetőek. Van ugyan egy honlapunk, de ez csak tájékozató jellegű. De sajnos az iskolai könyvtár állománya ezen a honlapon keresztül nem elérhető. Az adatbázisunk is csak egy gépen érhető el. Internetes adatbázisokat ritkán kell használnom. Bőven elegendő a Szirén központi adatbázisa. Néha az OSZK honlapját használom. El kell ismerni, hogy a könyvtári rendszer szolgáltatásait nem vesszük igénybe, néha kell egy – egy könyvet kölcsönözni Kaposvár más iskoláitól. Ezt vehetjük könyvtárközi kölcsönzésnek, bár kicsit lazábban kezeljük az elvárt szabályokat

- Ritkán. Tényleg nagyon ritkán használom fel. Erre egy általános iskolában nem igazán van igény, véleményem szerint.

- Igen ez teljes mértékben így van, amennyiben ezt a heti 9 óra lehetővé teszi. Ez a 9 óra a könyvtár nyitvatartását jelenti, valamint azt a tevékenységet, amit az lyukas óráimban a könyvtárosi teendőimre fordíthatok. Könyvtárhasználati órákat nem tartok, kérésre bemutatom a könyvtárat az egyes osztályoknak. 

- Az iskola demokratikus fóruma, nyitott kommunikációs csatornája, mely lehetőséget nyújt különböző könyvtári programok megszervezésére. Szociális szerepe fontos a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken, népességi körzetekben.

- Az utolsó rész az, ami nem teljes mértékben igaz, mert a diákok számára igen, de a település lakosai számára nem biztosított. Jelen pillanatban a könyvtári szabályzat azt nem teszi lehetővé, hogy a településről bárki is bejöjjön és ingyen használhassa a könyvtárat és minden funkcióját. Ebben az értelemben véve nem értek vele egyet. De ha azt a szempontot nézzük, hogy a könyvtárban szociális szempontból mindenki egyenlő, akkor ez egyértelműen egy fontos tényező

- A legnagyobb hangsúlyt…a könyvekre. A legnagyobb hangsúly a könyveken van és a könyvek által nyújtott információkon. Ez nem azt jelenti, hogy kimondottan csak könyveket gyújt a könyvtár, de anyagi lehetőségeink ezt teszik leginkább lehetővé.

- Az alapszolgáltatások közül a kölcsönzés természetesen megvalósul. Az egyéni és csoportos helyben használat is. Bár a csoportos…hát tér hiányában ennyire valósítható meg. Itt ez a két asztal és pár szék. Ennyi hely van egy csoportnak. Tehát teljes csoportmunkát, nem lehet végeztetni a gyerekekkel. A tájékoztató és olvasószolgálattal nincs gond.

- A tartós tankönyvek, illetve segédkönyvek gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása, kölcsönzése is megvalósul. Önálló ismeretszerzésre, könyvtárhasználatra, olvasásra nevelés csoportos és egyéni formáinak biztosítása. Ez is csak részben. Például az önálló ismeretszerzést a könyveken keresztül biztosítani lehet, meg is tudja valósítani a könyvtár. De ha ezt online akarja az iskolavezetés megvalósítani, ahhoz nagyon kevés könyvtári gép áll rendelkezésre. Szám szerint kettő, ezeken kellene osztályonként 20 diáknak osztoznia. A dokumentumok sokszorosítására, másolására van lehetőség, új ismerethordozók összeállítására, előállítására viszont én úgy veszem észre, hogy egyelőre még nincs túl nagy igény. Ez is mutatja van még hova fejlődnie az iskolai pedagógiának.

- Muzeális értékű könyvtári dokumentumok? Ez félig valósul meg. Sőt! Inkább azt mondom, hogy nem. A muzeális értékű könyveink benn vannak egy szekrényben. Ugyanis hely hiányában nem tudjuk máshova elhelyezni. Csak megmutatás céllal lehet elővenni. Ha igényt tartanak rá elő lehet venni, meg lehet nézni, de állandó jelleggel kiállítani nem lehetséges. Olvasódélutánokat szervezünk, a kiállítás egyedül, amit nem szervez a könyvtár. Egyszerűen nincs elég hely erre a célra.

- Ez nálunk abszolút ki van zárva. Ha megnézed magad is láthatod, hogy sokkal nagyobb terekre lenne szükség. Kellene egy igazi olvasóterem, szükség lenne egy számítógépes teremre, vagy az olvasóteremben legalább egy ilyen rész kialakítva. Kölcsönzőterem, kölcsönzőhely, ezek még nem valósultak meg. Jól látszik, hogy itt minden egy térben van.

- És akkor még nem említettük a könyvkiválasztó övezetet, bejárati övezetet, ellenőrzési térséget. 

- Igen sajnos a könyvespolcok is nagyon szorosan vannak egymás mellett. Nehéz elférni közöttük. Sajnos itt minden egy térben van. Az iskolai rádió működtetésének a helyszíne nálunk a volt ping – pong terem, ami ma egy társalgóként, klubként működik. A könyvtáros – tanár munkahelye 15 négyzetméter személyenként. Hát én egyedül vagyok és akárhogy is nézem ez nem lehet több 3 négyzetméternél. Tehát ez az ideális körül – belül egy ötöde.

- Nagyságrendileg 300 diák jár ebbe az iskolába. A kötetszám megfelelő az elvárásnak (10000), de ezt csak zsúfoltan, magas polcokra tudom elhelyezni, közel sem áll rendelkezésemre 60-70 négyzetméter. A könyvtárban nincs 14 négyzetméternyi tere 5 tanulónak. Csoportos foglalkozásra is legfeljebb csupán 8-10 négyzetméternyi hely van. Az a minimálisnak is csupán a negyed része – elszomorító. A raktár eléri a 20 négyzetmétert, de nincs teljesen kihasználva. Pedagógiai műhely és szociális térség az nincs a könyvtárban. Az én munkahelyem – mint említettem – minimális, meg sem közelíti az elvártakat. A könyvtár alapterülete jelenleg jó ha meghaladja az 50 négyzetméter, és ahogy látom, ideális esetben ennek a háromszorosára lenne szükség.

Azt még megtudtam Hoholka Gábortól, hogy jövőre tervezik az iskola teljes felújítását és ebből a könyvtár sem marad ki. Ha minden jól alakul a könyvtár alapterülete a kétszeresére nőhet. Várhatóan további gépekkel bővülhet a számítógépes részleg is. Tehát a Toponári Általános Iskola könyvtára elindulhat a fejlődés útján, legalábbis ebben bíznak az ott dolgozó tanítók, és főleg a könyvtáros – tanár.

Az iskolai könyvtár terei

     Az iskolai könyvtár ideális esetben az anyaintézmény 5-6 % kell, hogy legyen.

Bejárati övezet: nagy mozgás és zaj jellemzi. Itt szokás elhelyezni a különböző szórólapokat, közérdekű információkat, pályázati felhívásokat. Néhol a folyóirat – lapozásra is ebben a térben van lehetőség. Kisebb könyvtárak esetén még a ruhatárnak is itt szorítanak helyet.

Ellenőrzési övezet: Itt található többek között a kölcsönző pult, a katalógusszekrény és a számítógépes terminál. Fontos, hogy közel legyen a tájékoztató és az olvasószolgálati pulthoz.

Az bejárati és az ellenőrzési övezetnek ideális esetben az iskolai könyvtár 10 %-át kell kitennie.

Könyvkiválasztó térség:  a legnagyobb területű övezet. A gyűjtemény körül – belül 75 %-a található a könyvtár ezen részén. Egyéni munkaállomásokkal kell rendelkeznie és a nem könyv anyagoknak a megfelelő célbútoron kell lenniük. A könyvek itt szabad polcon vannak elhelyezve, a polcmagasság 70 – 80 cm.

Egyéni tanulói, nevelői övezet: A könyvtár legnyugodtabb, legcsendesebb helye, fallal – polcokkal elkülönítve. Célszerű, hogy közel legyen a kézikönyvtári helyhez, vagy az legyen itt. Ideális területegysége 2 m2\fő. Fontos a jó megvilágítás és az erős merevítésű asztalok megléte.

Pedagógiai műhely: Itt találhatóak a tankönyvek, segédletek, kézikönyvek, valamint itt van lehetőség oktatócsomagok összeállítására.

Reprográfiai, gyártási övezet: Jellemző eszközei a fénymásoló, hang és videó felvételt biztosító eszközök. Egyben javítóműhely is, ahol a sérült könyvek karbantartása, újrakötése történik.

Raktár: Védett anyagok, tartós tankönyvek, használaton kívüli könyvek jellemző tárolóhelye. Megengedett a zsúfoltság.

Stúdió: Iskolai rádió működtetésének helyszíne.

Könyvtáros – tanár munkahelye: Fontos, hogy jól megközelíthető, központi, statikailag biztonságos helyen legyen. Itt végzi a könyvtáros a beszerzéssel és feldolgozással kapcsolatos feladatokat. Személyenként 15 m2-nyi területtel kell rendelkeznie.    

Az általános iskolai könyvtár térszerkezete:

A középiskolai könyvtár térszerkezete:

 [1]

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

I.  Alapszolgáltatások:

a)      a könyvtári állomány kölcsönzése

b)      egyéni és csoportos helybenhasználat

c)      tájékoztató szolgálat – olvasószolgálat

d)      a tartós tankönyvek, illetve segédkönyvek gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása, kölcsönzése

e)      önálló ismeretszerzésre, könyvtárhasználatra, olvasásra nevelés csoportos és egyéni formáinak biztosítása

f)        számítógépes, informatikai szolgáltatások

      II. Kiegészítő szolgáltatások:

a)      dokumentumok sokszorosítása, másolása, új ismerethordozók összeállítása, előállítása

b)      muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemény létrehozása

c)      további kiegészítő szolgáltatások (könyvtári rendezvények, olvasódélutánok, kiállítások)

Az iskolai könyvtár feladatai

-         Az iskola igényei szerint folyamatosan fejleszti, gondozza gyűjteményét. Gyűjti a nyomtatott (időszaki kiadvány, könyv, tankönyv, stb.) és a nem nyomtatott információhordozókat is (CD, DVD, videó és hangkazetta, diafilm).

-         A tartós tankönyvekből és segédkönyvekből tankönyvtárat hoz létre.

-         Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi az iskolai dolgozói és tanulói részére, valamint biztosítja a nem nyomtatott dokumentumok használatához szükséges eszközök használatát.

-          Gyűjteményében kiemelt szerepet kapnak a naprakész információforrások (napilap, folyóirat, számítógépes adatbázisok).

-         Lehetőséget biztosít a különböző dokumentumok másolására, sokszorosítására és új dokumentumok előállítására (videó vagy hangfelvétel).

-         Szolgáltatásai és tájékoztatói munkájának segítségével kielégít az iskola tevékenységéből eredő igényeket.

-         Szakirodalmi és információs igényeket elégít ki.

-         Gyűjteményét feldolgozza és feltárja, valamint a könyvtári szabályoknak megfelelően, különböző ismertetőjelek alapján könnyen visszakereshető adatbázist épít ki.

-         A dokumentumok iránti igények kielégítésében felhasználja a könyvtári rendszer szolgáltatásait, és a hálózaton szöveges és egyéb szolgáltatásokat.

-         Felhasználja a regionális és helyi, illetve a világméretű hálózatokon keresztül hozzáférhető teljes szövegű és bibliográfiai forrásokat.

-         Pedagógiai aktivitással központi helyet tölt be a nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információ kezelő és információszerző képességének és az olvasási szokások kialakításában.

-         A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek könyvtárhasználati elvárásai alapján részt vesz a helyi könyvtár – pedagógiai program kidolgozásában és megvalósításában. Megalapozza a diákok könyvtárhasználatra nevelését és felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra.

-         Az iskola demokratikus fóruma, nyitott kommunikációs csatornája, mely lehetőséget nyújt különböző könyvtári programok megszervezésére. Szociális szerepe fontos a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken, népességi körzetekben.[1]

Az iskolai könyvtár megfogalmazása

Globális definíció: „Az iskolai könyvtár az oktatási – nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatár, oktatási helyszíne és kommunikációs bázisa. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, amelyeket az iskola oktató – nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva különböző rögzítési, tárolási és kereső technikákat. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására.”[1]

Az iskolai könyvtár kialakulása

     Az iskolai könyvtárak kialakulása tulajdonképpen párhuzamosan történt az írásbeliség kialakulásával. Az ókor nagy könyvtárainak nem voltak nevelési, oktatási céljaik, csupán a tudás felhalmozása és örökítése tartozott feladatai közé. Használói is a legműveltebb rétegekből kerültek ki.

     Magyarországon azóta beszélhetünk iskolai könyvtárakról, amióta az oktatás elkezdődött. Az iskolai könyvtár belső és külső rendje, kapcsolatai időről időre változik, de a fő feladata mindig is ugyanaz marad.

     966 körül kezdte el működését az első magyarországi iskola a mai Pannonhalmán. Egy XI. századból fennmaradt pannonhalmi könyvjegyzékből kiderült, hogy már akkor is rendelkezésre állt könyvtár az iskolai tanítói és diákjai számára. Ugyan a jegyzékből nem lehet egyértelműen különbséget tenni a diákjegyzetek, könyvtári könyvek és magánkönyvek között, de a könyvtár létére egyértelműen lehet következtetni.

     Szent István király korában egyre jellemzőbb volt, hogy külföldről hozattak könyveket a magyar iskolai könyvtárak számára. A könyv és a könyvtár a tanulás és tanítás eszköze volt elsősorban, de kezdett előtérbe kerülni egy másik funkciójuk is: miszerint a könyv és a könyvtár erkölcsi szabályok lefektetésével és szellemi értékek képviselésével a személyiségnevelés fontos eszköze is egyben. Ebben az időben a kölcsönzési eljárás is kezdetleges volt. A kikölcsönzött könyvért cserébe valamilyen zálogot kellett hagyni a könyvtárban.

     Az első magyar kollégium, a Collegium Christi 1390 és 1530 között működött Esztergomban. Ebben az intézményben a szegényebb körökből származó fiatalok tanulhattak, akiket a tanulmányaik elvégése után neves külföldi egyetemekre küldtek tovább tanulni. E kollégium már rendelkezett külön könyvtárral, melynek gyűjteményéből több példány napjainkra is fennmaradt korabeli tulajdonosi bejegyzéssel.

     Mátyás király uralkodása idején, a XV. században a humanizmus térhódítása volt a jellemző. Az új irányzat nem kerülte el az iskolákat sem, így kialakulhatott a humanista gimnázium, mint iskolatípus. Ez az iskolatípus és a hozzátartozó iskolai könyvtár is magában foglalta a korábban már említett kettős pedagógiai célkitűzést, a személyiségfejlesztést és az ismeretnyújtást. Az 1526-os mohácsi vész előtt már széleskörű gimnáziumrendszerről beszélhettünk Magyarországon. A legjelentősebb ilyen iskola a budavári Boldogasszony - Iskola volt, a mai Mátyás templom mellett. Az első nyomtatott könyvek a 1400-as évek végén jelentek meg a magyar iskolákban és könyvtáraikban.

     A már említett kettős feladatot (személyiségfejlesztés, ismeretnyújtás) követték a reformáció és ellenreformáció idején nagymértékben korszerűsödő és fejlődő humanista szemléletű iskolák és könyvtáraik is. Ugyanez mondható el a XVI. század derekán kialakuló protestáns és katolikus gimnáziumokról és a hozzájuk tartozó könyvtárakról is. Ezekben a vallási iskolákban a könyvtári használat megosztott volt. A könyvtárat szabadon használhatták a helyi egyházi közösség és a püspökség méltóságai. De szoros volt a kapcsolatuk a szerzetesi rendházzal és a helyi egyházi és világi körökkel.

      A reformáció és az ellenreformáció éveiben az iskolai könyvtárak nagyobb vagyonra tettek szert, de ezzel együtt az első tilalmak is megjelentek a könyvtárakra vonatkozóan. Mindkét oldalon tiltották a másik teológiai – ideológiai nézeteit hirdető könyvek olvasását, birtoklását. Így ezeket nem volt szabad beszerezni az adott irányzatot képviselő iskolai könyvtár számára. A könyvtárosoknak ebben az időben esküt kellett tenniük, hogy könyvtárosi munkájukat lelkiismeretesen és hűségesen végzik.

     A XVIII. században a nagyobb közösségi iskolai könyvtárakban (Sárospatak,Zirc, Debrecen, Pannonhalma) már nem csak nyomtatott anyagok, dokumentumok voltak. Megjelentek a térképek, földgömbök, éggömbök is.

     1777-ben kiadták a Ratio Educatoinist (királyi tanügyi rendelkezés), melyben részletesen foglalkoznak a királyi akadémiák könyvtáraival, a Nagyszombatról Budára helyezett egyetem könyvtárával, ugyanakkor a gimnáziumi könyvtárakról ebben a rendeletben egy szó sem esett. Az akadémiák a középszintű oktatás intézményei voltak 1848-ig, 16-18 éves fiúk részére.

     Az 1806-os II. Ratoi Educationisban a gimnáziumi igazgatókat kötelezik arra, hogy figyelemmel kísérjék iskolájuk könyvtárát is. Ebben a korban a gimnáziumokban a 10-16 éves fiúk tanulhattak. Ez a dátum a magyar iskolai könyvtárak számára mérföldkőnek is tekinthető, hiszen ekkor jelent meg első alkalommal egy állami rendelkezésben a utasítás a középszintű oktatási intézmény önálló, saját könyvtáráról. Ekkortól beszélhetünk a mai értelemben vett iskolai könyvtárról.

     A reformkor az iskolai könyvtárak számára is nagy jelentőségű volt. Hiszen ebben az időszakban a már sokszor említett két fő funkció mellett kezdett kialakulni egy harmadik is. Ez nem volt más, mint a nemzeti – hazafias nevelés igénye, követelménye. Ennek legfontosabb eszköze a kortárs magyar irodalom nagyjainak és az ő köteteiknek tanulmányozása, így ezek a művek nagy helyet követeltek maguknak ebben az időben az iskolai könyvtárak polcain. Ennek a kornak köszönhető az iskolai könyvtár könyveinek magyar nyelvűvé válása is, eddig ugyanis csak a latin és a német nyel volt a jellemző.

     1850-ben kiterjesztik Magyarországra a bécsi Organisations Entwurf elnevezésű rendeletet a középiskolák reformjáról. Ebben részletes eligazgatás olvasható külön az ifjúsági és külön a tanári könyvtár részfeladatairól, ügyeiről is.

     A dualizmus korában több irányba bővültek az iskolai könyvtárak iskolatípustól függően. Megjelentek a polgári iskolák, népiskolák, valamint a középszintű kereskedelmi és ipari iskolák és velük együtt könyvtáraik is. 1867-ben létrejött a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, amely jelentős szerepet vállalt az iskolai könyvtárak alakításában és fejlesztésében. Számtalan rendelkezést adott ki az iskolai könyvtárakra vonatkozóan, például ajánló jegyzéket készített a különféle iskolatípusok könyvtárai részére.

     A dualizmus idején az iskolai könyvtár tanári könyvrészlege is jelentősen bővült. Megjelentek ugyanis a kortárs modern pedagógiai, szakmódszertani, neveléstudományi művek, valamint a szakfolyóiratok is, ezek pedig a tanárok számára nélkülözhetetlenné váltak munkájuk végzése során.

A dualizmuskori iskolai könyvtárak állományrendje:

            I. 1, klasszikus szépirodalom

               2, kortárs szépirodalom

            II. 1, tudományos ismeretterjesztő irodalom

                 2, képes, illusztrált művészeti ismeretterjesztő szakirodalom

            III. ifjúsági szépirodalom

            IV. ifjúsági folyóiratok

Tehát megjelentek a különböző esztétikai és művészeti témájú nevelési dokumentumok.

      Az 1860-as évektől kezdődően a XIX. századi magyar irodalom is beépült az iskolákba és könyvtáraikba is. Megjelentek a polcokon a szabadidő hasznos eltöltését segítő, támogató ifjúsági regények, szórakoztató kötetek is.

      A XIX – XX. század fordulóján kezdett kibontakozni az úgynevezett reformpedagógia, ami szintén nagy hatást gyakorolt az iskolai könyvtárakra. Ebben az időben jelentek meg az első gyermektanulmányok, melyeknek a célja a gyermek megértésének, kezelhetőségének könnyebbé tétele a felnőttek számára. Ez volt az a pont, amikor az iskolai könyvtár a diákok teljes személyiségének fejlesztését felvállalta. De más újdonságot is hozott még ez az időszak. Ekkor kezdték el alkalmazni a könyvek mellett a diaképeket és ekkor jöttek létre az iskolai könyvtárakban az első diatárak.

     Az iskolai könyvtárak szempontjából a két világháború közötti időszak is nagy jelentőséggel bírt (1920-1940). Klebelsberg  Kúnó kultuszminiszter ugyanis tanyai – falusi elemi népoktatási akciójának keretein belül számtalan népkönyvtárat telepítettek a falvakba, ami lehetővé tette, hogy a helyi iskola tanulói és a környék lakói is kölcsönözhessenek belőle. Ezeket a könyvtárakat általában a falu népiskolájának tanítója vezette. Az iskolák ifjúsági könyvtárainak funkciója nagyjából ebben az időszakban is változatlan maradt. Talán annyit lehet megemlíteni változásképp, hogy a latin nyelv teljesen és végérvényesen visszaszorult. Az iskola ifjúsági és tanári könyvtárak telis – tele voltak a trianoni békeszerződés igazságtalanságait firtató kötetekkel. A magyar iskolai könyvtárakban nem volt egy darab antiszemita mű sem, és ugyanez a helyzet a német negatív fajelméletet közvetítő könyvekkel is.

     Az 1930-as években megjelentek az iskolák könyvtáraiban az első hanglemeztárak, amelyek elsősorban a nyelvoktatást segítették, néhol pedig már kezdetleges filmtárat is létrehoztak.

     A 2. világháború nagy kárt okozott mind a magyar iskolai könyvtári rendszerben, mind pedig a könyvekben. Sok könyvet ki kellett selejtezni, sokat megsemmisítettek az állományból. Az egyházi iskolákat államosították, ez is sok iskolai könyvtár pusztulását jelentette.

      A 2. világháború utáni időszakot Magyarországon a hol erősebb, hol lágyabb kommunizmus szelleme hatotta át. Az oktatás fő célja a kommunistává nevelés volt. Az iskolai könyvtárak is új szerepet kaptak. A kommunizmus az egész iskolarendszert a kommunista társadalom szolgálatába állította és ezzel akarva – akaratlanul magával rántotta az iskolai könyvtárakat is. A polcokon szinte csak a materialista – ateista szemléletű könyvek voltak megtalálhatóak.

     1970-es években merült fel először a hazai iskolai könyvtári ügy szakirodalmában a „tudományos forrásközpont” elnevezés (ld. 1.sz. függ.), amivel az iskolai könyvtárakat illették. Az ez utáni időszakot a modernizáció korszakaként is jellemezhetjük. Megkezdődött az iskolai könyvtárakban a nem nyomtatott dokumentumon található információk gyűjtése. Ebben az időben vált főfoglalkozássá a könyvtárosság, és azt pedagógiai ismeretekkel bővített könyvtáros tanári munkakör. 1972-ben Siófokon tartott tanácskozáson a könyvtárhasználati ismeretek oktatásának fontosságát, de nem önálló tárgyként, hanem különböző tantárgyakba integrálva.[1]

     Az 1990-es évek elején kidolgozott Nemzeti Alaptanterv (NAT) az információs kultúra kialakításának egyik útja lehet, amit ma már a Kerettantervvel is kibővítettek.[2]